1] Az alapító kérelmet terjesztett elő az új alapítvány egyszerűsített módon történő nyilvántartásba vétele iránt.

[2] A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011.évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó 34.§ (5) bekezdése értelmében a bíróság az egyszerűsített nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja, ha hiánypótlási felhívás kibocsátásának lenne helye.

[3] Az alapító nem rótt le 10.500,-Ft eljárási illetéket. Az alapító illetékfizetési kötelezettsége az alábbiakon alapul:

Az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény (Itv.) 57.§ (1) bekezdésének e)pontja értelmében illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás. Ugyanakkor az Itv. 2020.év 01.01-től módosított102.§ (1) bekezdésének v)pontja értelmében az Itv. fogalomhasználatában „alapítványnak” csak a következők minősülnek: a Civil törvény szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi2 nyilvántartásba vételt, valamint az alapítás évében és az azt követő két évben az az újonnan létrejött alapítvány, amely vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig e feltételeknek eleget tesz.

Jelen esetben az új, még nyilvántartásba nem vett alapítvány az Itv. fogalomhasználatában nem minősül alapítványnak, így a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás sem tárgyi illetékmentes. Az új alapítvány ugyanis a Ptk.3:3.§ (4) bekezdése értelmében a létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jönne létre, azaz jelenleg jogképességgel nem bír, a nem létező alapítvány nevében tett nyilatkozat hatálytalan.

A nyilatkozat továbbá azért sem bír joghatással , mert az Itv. 38.§ (1) bekezdése értelmében az illetéket az eljárást kezdeményező fél köteles megfizetni, az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárásban a kérelmező pedig az alapító (Cnyt. 51.§), így az illetékfizetési kötelezettség az alapítót terheli.

[4] A bíróság egyúttal azt is megállapította, hogy az induló vagyont 100.000,-Ft-ban határozták meg. Az egységes bírósági gyakorlat értelmében az alapítvány induló vagyona céljait is figyelembevéve nem lehet kevesebb 200.000,-Ft. Újból beadott kérelem esetén, ezért szükséges alapító okiratát, Ányk. formanyomtatványt javítani és csatolni a megemelt induló vagyonról szóló igazolást.

[5] Az egyszerűsített nyilvántartási eljárásban hiánypótlásra nincs lehetőség, ezért a a bíróság a kérelmet a Cnytv.34.§ (5) bekezdése alapján elutasította. A le nem rótt eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezés az Itv. 77.§ c) pontján alapul. A kérelem elutasítása nem akadálya új kérelem előterjesztésének, a jelzett hiányok pótlása mellett. A nyilvántartási kérelem mellékleteként célszerű benyújtani az illeték megfizetésére igazoló iratot is.

A bíróság felhívja az alapító kérelmezőt, hogy a jelen végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül – elutasítás terhe mellett – pótolja kérelme alábbi hiányait.

I. Az alapító okiratot az alapítónak az alábbiak szerint kell módosítania, majd azt új keltezéssel ellátva, az alapító és két tanú által aláírva újra be kell nyújtani.

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:5. §-a e) pontjára figyelemmel az alapító okirat 5. pontjában határozza meg a vagyon alapítvány

rendelkezésére bocsátásnak módját (az alapítvány pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára) és idejét is.

2. Miután az alapító okirat szól az alapítványhoz való csatlakozásról, az alapító okiratban határozza meg a csatlakozás elfogadásának, illetve elutasításának szabályait is.

3. Az alapító okirat 11.7. pontjában határozza meg a kuratóriumi tagok díjazásuk, igazolt készkiadásaik és költségeik megtérítésének szabályait.

II. A Cnytv. 49. § (3) bekezdése értelmében a pénzforgalmi szolgáltató igazolásából ki kell tűnnie annak is, hogy az alapító a fizetési számlán elhelyezett összeg felett a nyilvántartásba vételi eljárás befejezéséig nem rendelkezhet, s hogy azt az alapítvány nyilvántartásba vétele esetén az alapítványnak kell átadni. Erre tekintettel nyújtsa be a pénzforgalmi szolgáltató fentieknek megfelelő tartalmú igazolását.

III. Nyújtsa be ismét valamennyi kuratóriumi tag tisztségelfogadó, valamint összeférhetetlenségi és kizáró okokra is kiterjedő nyilatkozatát, mert a tisztségelfogadásról az alapító okirat keltének napjával megegyező dátummal kell nyilatkozni valamennyi tagnak.